– avagy egy féltő anya küzdelme a motorozás démonaival
Motoros bakancs a törpének
Kisfiam most harmadikos az általános iskola alsó tagozatán, és rajta is észrevettem azokat a jeleket, miszerint a mai gyerekek sokkal hamarabb érnek: néha már-már kiskamasz korban jelentkező viselkedési formákat mutat. Fiú létére nagyon is ad a külsőségekre: így reggel nem mindegy, milyen frizurát készítek neki, melyik kis ingjét veszi fel, sőt, legutóbb egy fekete, szegecses, motoros bakancsra hajazó lábbelit is kitoporzékolt magának a bevásárlóközpont kellős közepén. Én ennyi idősen még a babáimat tologattam a kis fodros babakocsiban, de kisfiam ma kijelentette: ő bizony motorozni szeretne. És ha most nem is hagyom neki, később, ha nagy lesz, biztosan megtanul motort vezetni, és lesz motoros jogosítványa is, és akkor is száguldozni fog vele, ha ez nekem nem tetszik. Mit ne mondjak, egészen meglepett ez a kijelentés (mit meglepett, szóhoz sem jutottam, köpni-nyelni nem tudtam nagy meglepődésemben), és azóta is ideges görcsbe rándul a gyomrom, ha arra gondolok, hogy az én kis törpémet valami baj érheti majd az úton.
Biztonságos vezetés kezdő motorosoknak
Ugyan az egész felfogható egy kilencéves gyerek élénk fantáziájának is, amit „majd kinő” az a gyerek, én mégis a kétségbeesett anyatigris vehemenciájával kezdtem el bújni az internetet. (Ezen a pontos megjegyzem: ne olvassatok el minden kommentet a blogokban! Ijesztő, és hihetetlenül megterhelő a sok negatív, borúlátó, a bajt rögtön előre vetítő szülő kommentjeivel szembesülni, amikor az ember lányának más se hiányzik, mint hogy még jobban megrettenjen attól a rossztól, amivel így is, úgyis kénytelen lesz szembe nézni, ha a csemete később valóban nem növi ki ezt a „gyerekes” ötletet). Szerencsére nem csak a nálamnál idegesebb szülők vízióival és aggodalmával találkoztam, hanem hasznos információkat is gyűjtöttem a motorozásról és az első jogosítvány megszerzéséről – és azt kell, hogy mondjam, a körülményekhez képest megnyugodtam. Találtam ugyanis egy olyan lehetőséget, amely biztonságos vezetést garantál a kezdő motorosok számára is – ilyen pedig a motoros jogosítvány 125 ccm-re.
Száguldás 125 köbcentin
Ha valaki esetleg hozzám hasonlóan abszolút laikus a témában: a köbcenti a motor hengerűrtartalmára utal, az ekkora motorral rendelkező motorkerékpárak gyakorlatilag egy kisebb, kezdő motornak felelnek meg; tökéletes azok számára, akik még sosem vezettek motort korábban, és nem akarják rögtön a legnehezebb járgánnyal kezdeni a tanulást (és persze azon szülőknek is melegen ajánlott, akik szeretnék a gyermeküket biztonságban tudni az utakon, így nem egyből a legnagyobb lóerőre ültetnék a csemetéjüket). A motor jogosítvány 125 ccm henger-űrtartalomig, tehát a könnyebb motorok vezetésére jogosít fel: komolyabban nem érdemes vele száguldozni, hosszú távon ugyanis 90 km/h-val éri meg a leginkább ezekkel a motorokkal kényelmesen haladni az utakon (ami nem elvetendő szempont a kamaszgyerek biztonsága érdekében). Itt egyébként egészen megnyugodtam: ez még nem az a kategória, amikor ezerrel repesztenek a poros országúton, jó eséllyel vezetni is sokkal könnyebb és biztonságosabb ezeket a masinákat.
Ha pedig később mégis egy nagyobb motorra váltana legféltettebb kincsünk és szemünk fénye, a 125 köbcenti ideális kiindulási alap lehet ahhoz, hogy fokozatosan, lépésről lépésre érezzen rá a járgány koordinálására a motorvezető, anélkül, hogy különösebb galibát okozna az utakon, esetleg veszélyeztetné saját és a forgalomban körülötte utazók testi épségét (és az anyja lelki épségét, persze). Ezért azt mondom, ha a ti csemetétek is hasonlóan hajmeresztő ötlettel áll elő, pánikra semmi ok: a 125 köbcentis motor egy barátságos mentőötlet lehet (és hátha mégis tényleg kinövi ezt a motoros őrületet).